Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Polgárőr Egyesület
4558 ÓFEHÉRTÓ Alkotmány ut 58.
Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Polgárőr Egyesület
Alapszabálya
Az Ófehértói Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Polgárőr Egyesület Közgyűlése az Egyesület 2014.június.24-én kelt alapszabályát hatályon kívül helyezi, és az Egyesület alapszabályát az alábbiak szerint állapítja meg:
I. Általános rendelkezések:
1. A szervezet neve: Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Polgárőr Egyesület
1.1. Megjelölésére használt címszó (rövid neve): BVPE
2. Székhelye: 4558 Ófehértó, Alkotmány út 58.
3. Elérhetőségek
3.1. Telefon: 06 (42) 620-420
3.2. Mobil: 06-70-614-8730
3.3. Fax: 06 (42) 620-420
3.4. E-mail: bvpeofeherto@gmail.com
3.5. Honlap: http://ofeherto-polgarorseg.iwk.hu/
4. Működési területe: Ófehértó Község Önkormányzatának közigazgatási területe
5. Alapítás éve: 1999
6. Jelképei: Emblémája:
II. Jogállása
1. A Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Polgárőr Egyesület (továbbiakban: Egyesület) a polgárőrségről és polgárőr tevékenyég szabályairól szóló 2011. évi CLXV törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV törvény alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében, Ófehértó község illetékességi területén létrehozott és működő önálló jogi személy, amely éves költségvetéssel, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Munkáját a társszervekkel, illetve különböző szervekkel kötött együttműködési megállapodás alapján és abban foglaltak szerint végzi.
2. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.
3. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
4. Az Egyesület tagszervezete a köztestületté alakult Országos Polgárőr Szövetségnek (továbbiakban: OPSZ), illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Polgárőr Szövetségnek (továbbiakban: MPSZ).
5. Az Egyesület munkáját az OPSZ alapszabályában és egyéb szabályzataiban, illetve az MPSZ alapszabályában és egyéb szabályzataiban meghatározottak alapján végzi.
6. Az OPSZ és az MPSZ közvetlenül szakfelügyeleti és ellenőrzési jogot gyakorol az Egyesület felett.
7. A tagszervezeti jogviszony megszűnik az OPSZ alapszabályában az MPSZ alapszabályában meghatározott esetekben.
III. Az Egyesület célja és feladatai
1. Az Egyesület célja közfeladat végzése, melyet önállóan, illetve jogszabályban meghatározott egyéb szervekkel együtt végez.
2. Az Egyesület az alábbi tevékenységeket látja el:
a) Közrend és közlekedésbiztonság védelme,
b) Önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás,
c) Ár- és belvízvédelem ellátáshoz kapcsolódó tevékenység,
d) Bűnmegelőzés, térfigyelő kamerák által rögzített felvételek figyelése, az arra jogosult szervek felkérése alapján.
e) Természetvédelem
3. Az Egyesület a felsorolt tevékenységeket az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan látja el:
• a helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok,
• polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
• helyi közösségi közlekedés biztosítása,
• a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában való részvétel,
• a közbiztonság javítására irányuló tevékenységek,
• a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása
4. Az Egyesület a fenti közfeladatokhoz kapcsolódó tevékenységeket az alábbi jogszabályok alapján látja el:
a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 12. 18.; 17. § (1) ,
b) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 2. § (1),
c) A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 2. § (2) c),
d) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. § (1).
IV. Az egyesületi tagság keletkezése és megszűnése, a tagok jogai és kötelezettségei
1. Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az Egyesület elnöke naprakész nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti a tag nevét, lakóhelyét, és tagsági jogviszonya keletkezésének napját.
2. Az Egyesület tagja lehet:
a) 18. életévét betöltött,
b) cselekvőképes és büntetlen előéletű személy,
c) aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és
d) magára nézve kötelezőnek ismeri el az OPSZ által kiadott szolgálati és etikai szabályzatot.
3. Az egyesületi tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik, amelyet az Elnökséghez kell benyújtani. Az Elnökség a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Az Elnökség határozatát a döntéshozatalt követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a felvételt kérelmező számára.
4. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
5. A tagsági viszony az Egyesület elnökségének (továbbiakban: Elnökség) döntésével és nyilvántartásba vétellel keletkezik.
6. A tagfelvétel előtt a tagjelölt sikeres polgárőr alapismereti vizsgát tesz.
7. A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag írásba foglalt kilépési nyilatkozatával,
b) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával,
c) a tag Egyesületből való kizárásával,
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
e) az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével.
8. Az Egyesület rendes tagjának jogai:
a) részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, Közgyűlésén, a Közgyűlés határozatainak meghozatalában,
b) észrevételeket, javaslatokat tehet,
c) véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban,
d) hozzászólási joggal rendelkezik,
e) indítványt tehet a Közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira, az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,
f) választhat és választható az Egyesület szerveibe,
g) felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Elnökség tagjai 30 napon belül kötelesek választ adni,
h) a tagság legalább 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével Közgyűlés összehívását kezdeményezheti,
i) az Egyesület szervei által hozott jogszabálysértő vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag az illetékes törvényszéken pert indíthat a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül.
9. Az Egyesület rendes tagja:
a) betartja az Egyesület alapszabályának és határozatainak rendelkezéseit, elősegíti az alapszabályban meghatározott célok megvalósítását,
b) befizeti a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat,
c) teljesíti a rá eső szolgálatot évente minimum 12, azaz tizenkettő alkalommal.
10. Amennyiben a tag a taggá válás alapszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, az Egyesület a tagsági jogviszonyát 30 napos határidővel írásban felmondhatja. Erről az Elnökség dönt.
11. Az Elnökség kizárási eljárást folytat le a taggal szemben, ha a tag jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten megsért.
Kizárás eljárás lefolytatásának alapjául szolgál különösen:
• ha a tagdíj befizetését a tag elmulasztja,
• ha a tag a ráeső szolgálat teljesítését minimum 3. alkalommal elmulasztja.
12. Ha a tag a tagdíj befizetését 6 hónapon belül nem teljesíti, az Elnökség írásban, póthatáridő kitűzésével és a kizárásra történő figyelmeztetéssel felszólítja a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére. Abban az esetben, ha a felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen marad, kizárási eljárás lefolytatásának van helye.
13. A kizárási eljárást bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le.
14. A kizárási eljárásban az érintett tagot az Elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a meghívás ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.
15. Az ülésen a tag számára biztosítani kell a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát.
16. Az Elnökség a kizárás okainak ismertetése, valamint az érintett tag meghallgatását követően nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt az érintett tag kizárásáról illetve az Egyesületben való maradásáról.
17. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással ellátni, amely tartalmazza a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza, és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
18. A kizárt tag a kizárást kimondó írásbeli határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez. A Közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésen nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
V. Az Egyesület tiszteletbeli tagja (a tiszteletbeli polgárőr), az Egyesület pártoló tagja
1. Az Egyesület tiszteletbeli tagja (a tiszteletbeli polgárőr) csak az a természetes személy lehet, akit az Egyesület érdekében kifejtett tevékenységét illetve közéleti szereplését figyelembe véve az Egyesület Közgyűlése egyszerű többséggel meghozott határozatával az Egyesület tiszteletbeli tagjává nyilvánít.
1.1. A tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület Közgyűlésén tanácskozási joggal megjelenni, ott hozzászólni, felvilágosítást kérni, véleményt nyilvánítani.
1.2. A tiszteletbeli tagnak szavazati joga nincs és vezető tisztségviselővé nem választható.
1.3. A tiszteletbeli tag betartja az alapszabályt és a Közgyűlés határozatait, az Egyesület céljainak megvalósítását és tevékenységét nem akadályozhatja.
2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a büntetlen előéletű természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely csak anyagi hozzájárulásával kívánja elősegíti az Egyesület működését, célkitűzései elérése érdekében szükséges feladatai megvalósítását. A pártoló tag tagsági jogviszonya a belépési nyilatkozattal keletkezik, amelyet az Elnökség egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással fogad el, és határozattal emel az Egyesület tagjai sorába.
2.1. A pártoló tag jogosult az Egyesület Közgyűlésén tanácskozási joggal megjelenni, ott hozzászólni, felvilágosítást kérni, véleményt nyilvánítani.
2.2. A pártoló tag az Egyesület részére vagyoni hozzájárulást teljesít, az alapszabály és a Közgyűlés határozatait betartja.
2.3. A pártoló tag nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását és tevékenységét.
2.4. A pártoló tagnak szavazati joga nincs és vezető tisztségviselővé nem választható.
2.5. A tiszteletbeli és a pártoló tag e minőségétől csak abban az esetben fosztható meg (kizárás), amennyiben tevékenysége az Egyesület céljainak megvalósulását, működését veszélyeztetheti, így e tagsági formára méltatlanná válik.
2.6. A tiszteletbeli és a pártoló tag jogviszonyának megszűnésére, kizárására és a jogorvoslatra vonatkozóan az Alapszabály rendes tag kizárására, valamint a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
VI. Az Egyesület szervei
1. A Közgyűlés
1.1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlés rendes tagjai a Közgyűlésen szavazati joggal, a tiszteletbeli tagjai és pártoló tagjai tanácskozási joggal vesznek részt. A Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult egyenlő szavazattal rendelkezik.
1.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) az Egyesület alapszabályának elfogadása, módosítása,
b) az Egyesületet érintő alapvető szerkezeti változásokról való döntés, így az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetve több egyesületté való szétválásának elhatározása, önkéntes megszűnés esetében végelszámoló kijelölése,
c) az Elnökség (az Elnök, Elnökhelyettes, Titkár) 5 évre történő megválasztása, esetleges visszahívása,
d) az elnökségi tagok esetleges díjazásának megállapítása,
e) az elnökségi tagok feletti munkáltatói jogok gyakorlása, amennyiben az elnökségi tag az egyesülettel munkaviszonyban áll,
f) a tagdíjfizetés szabályainak és a tagdíj mértékének megállapítása,
g) az Elnökség által készített egyesületi éves beszámoló elfogadása,
h) az Egyesület éves költségvetése, illetve az előző évi számviteli beszámoló elfogadása,
i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt,
j) a tagsági jogviszonnyal összefüggő jogorvoslati kérelmek elbírálása, nevezetesen a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, az elnökségi tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
k) bármely egyéb olyan kérdés, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
1.3. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az ötévente tartandó tisztújító és az éves beszámoló Közgyűlés összevontan is megtartható.
1.4. A Közgyűlést bármikor kötelezően össze kell hívni, ha
a) az Elnökség tagjainak legalább kétharmada, illetve a tagság egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri,
b) a bíróság elrendeli,
c) a törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség a törvényes működés helyreállítása érdekében kezdeményezi.
1.5. A Közgyűlést szükség szerint az Egyesület elnöke bármikor összehívhatja.
1.6. Az ügyvezetés teendőit ellátó Elnök köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
• az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
• az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az Egyesület céljainak elérése veszélybe került,
• Az így összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
1.7. A Közgyűlést az Egyesület elnöke tartós akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes hívja össze.
1.8. A Közgyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve az Egyesület tagjait írásban kell meghívni.
A meghívónak tartalmaznia kell:
• az Egyesület nevét és székhelyét,
• a Közgyűlés helyszínét és idejét,
• az ülés részletes napirendjét,
• a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
1.9. A Közgyűlés ülését az Egyesület székhelyén tartja: 4558 Ófehértó, Alkotmány út 58.
1.10. A rendes évi Közgyűlésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal, a rendkívüli Közgyűlését legalább 8 nappal kell kiküldeni az Egyesület tagjai számára. A meghívó az egyesületi tagok számára közvetlenül, az átadást igazoló aláírás ellenében is átadható.
1.11. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a tagok és az Egyesület szervei a napirend kiegészítését kérhetik a Közgyűlés összehívására jogosult személytől. A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlés összehívására jogosult személy jogosult dönteni.
1.12. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlés összehívására jogosult személy a Közgyűlés időpontjáig nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
1.13. A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. Amennyiben a Közgyűlésen nem jelent meg minden részvételre jogosult, vagy a kiegészített napirendi kérdés megtárgyalásához egyhangúan nem járulnak hozzá, úgy a kiegészített napirend tárgyában a közgyűlési határozatban meghatározott időn belül az Elnöknek újabb Közgyűlést kell összehívni, amelyen a kiegészített napirendet tárgyalni kell.
1.14. A Közgyűlés kezdetén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel meg kell választani a levezető elnököt.
1.15. A Közgyűlés jegyzőkönyvvezetője a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelenlévők közül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztott személy.
1.16. A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelen lévő egyesületi tagok közül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztott legalább kettő személy.
1.17. A Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja meg a három tagú szavazatszámláló bizottságot.
1.18. A szavazatszámláló bizottság megbízatása a közgyűlési ülés időtartamára szól, feladata a szavazás lebonyolítása, a szavazatok összeszámolása és a szavazás eredményének levezető elnökkel való közlése.
1.19. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
1.20. A Közgyűlés
a) határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok több, mint a fele jelen van és ezt a jelenléti íven, sajátkezű aláírásával igazolja,
b) határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén addig kell ismételni a szavazást, míg a kellő támogató többség ki nem alakul,
c) a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg,
d) minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt, kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel a levezető elnök titkos szavazást rendel el, illetőleg ha azt a jelen lévő Egyesületi tagok egyharmada név szerint indítványozzák.
1.21. Határozatképtelenség miatt 7 napon belül megismételt újabb Közgyűlés a jelenlévő szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt Közgyűlést azonos napirenddel hívják össze és a szavazati joggal rendelkező tagokat, a meghívóban figyelmeztették, a távolmaradás ilyen jellegű következményére.
1.22. A határozat meghozatalakor nem szavazhat:
• az egyesület tiszteletbeli tagja és pártoló tagja
• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít,
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja,
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
1.23. A közgyűlési határozatot az érintettekkel az Egyesület elnöke a közgyűlési ülésen közvetlenül szóban, de legkésőbb a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban postai úton, vagy személyes átadással közli.
1.24. A Közgyűlés által hozott határozatokat az Egyesület elnöke bevezeti a Közgyűlés számára létrehozott Közgyűlési Határozatok Könyvébe, amelyből megállapítható a határozat időpontja, hatálya, tartalma, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.
1.25. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza
a) a megjelent és szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok számát,
b) a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását,
c) az elfogadott határozatok pontos szövegét, valamint
d) a leadott szavazatok számát „igen”, „nem” és „tartózkodás” szerint,
e) az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével,
f) a megtárgyalt dokumentumokat, amelyek a jegyzőkönyv mellékletét képezik.
1.26. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, illetve a kettő megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával hitelesíti.
1.27. A jegyzőkönyvbe a hitelesítést követően – az elnökségi tagokkal egyeztetve, az elnökségi tagok jelenlétével – bárki betekinthet, illetőleg a határozatokról saját költségére másolatot kérhet.
1.28. A közgyűlési határozatok nyilvánosságra hozataláról az Egyesület elnöke gondoskodik, a határozatoknak az Egyesület hivatalos honlapjára való feltöltésével.
1.29. A Közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a Közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében eljárva:
a) megnyitja a Közgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt,
b) megállapítja a határozatképességet,
c) ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit,
d) az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja a szót, szükség szerint megvonja,
e) összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat,
f) megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat.
1.30. A levezető elnök a Közgyűlés rendjének fenntartása érdekében
a) megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét,
b) a Közgyűlés rendjét, illetőleg az Egyesület tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja,
c) ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést,
d) azt, aki a Közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a teremből.
2. Az Elnökség
2.1. Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el, melynek tagjai az elnök, az elnökhelyettes, és a titkár.
2.2. Az Elnökség tagjaivá az Egyesület tagjai választhatók, a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel szavazza meg őket.
2.3. Vezető tisztségviselő lehet az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet vezető tisztségviselő:
a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, addig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
b) aki a közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll,
c) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
2.4. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik.
2.5. Az ülést az elnök hívja össze az ülést megelőző 15 nappal kézbesített írásos meghívóval, amely tartalmazza:
• az ülés helyét,
• az ülés időpontját,
• az ülés részletes napirendjét.
2.6. A meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül az Elnökség tagjai a napirend kiegészítését kérhetik az Elnöktől, aki a napirend kiegészítésének tárgyában jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök az elnökségi ülés időpontjáig nem dönt, vagy azt elutasítja, az elnökség a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
2.7. Az elnökségi ülés összehívását az elnökségi tagok is kezdeményezhetik az elnöknél, az elnökségi tagok kétharmadának többségével.
2.8. Az elnökségi ülést az Elnök nyitja meg és vezeti. Az ülés megnyitása után az Elnök megállapítja a határozatképességet, és ismerteti a napirendi pontokat, amelyek tárgyában szavazással döntenek.
2.9. Az Elnökség ülései nyilvánosak, az ülés határozatképes, ha legalább 2 tagja jelen van, határozatait nyílt szavazással, egyhangúlag hozza meg.
2.10. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
2.11. Az elnökségi határozatot az érintettekkel az Egyesület elnöke az elnökségi ülésen közvetlenül szóban, de legkésőbb a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban postai úton, vagy személyes átadással közli.
2.12. Az Egyesület elnöke az elnökség határozatait bevezeti az Elnökségi Határozatok Könyvébe, melyből megállapítható a határozat időpontja, hatálya, tartalma, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.
2.13. Az elnökségi határozatokba – az elnökségi tagokkal egyeztetve, az elnökségi tagok jelenléte mellett – bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.
2.14. Az elnökségi határozatok nyilvánosságra hozataláról az Egyesület elnöke gondoskodik, a határozatoknak az Egyesület hivatalos honlapjára való feltöltésével.
2.15. Az Egyesület elnökének, elnökhelyettesének, titkárának megbízatása megszűnhet:
a) a megbízatás időtartamának lejártával,
b) lemondással,
c) visszahívással,
d) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
e) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével,
f) elhalálozással.
2.16. A lemondást írásban kell bejelenteni az Elnökségnek, amely ezt követően gondoskodik a megüresedett tisztség betöltésről.
2.17. Ha a vezető tisztségviselővel szemben a tisztség betöltését kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel,
• köteles a kizáró vagy összeférhetetlenséget okozó körülmény megszüntetésére,
• vagy az ok bejelentésével köteles lemondani.
2.18. Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő a tisztség betöltését kizáró vagy összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg, vagy önként nem mond le, az Elnökség az okról való tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belüli időpontra összehívja a Közgyűlést.
2.19. Az érintett tagot a Közgyűlés ülésére meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a meghívás ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.
2.20. A Közgyűlésen a kizáró és összeférhetetlenségi okok ismertetése, valamint az érintett tag meghallgatását követően nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek az érintett vezető tisztségviselő visszahívásáról.
A Közgyűlés a vezető tisztségviselő visszahívásával egyidejűleg új vezető tisztségviselőt választ az Alapszabály VI. fejezet 2.2-es pontjában foglaltaknak megfelelően.
2.21. Az elnökség beszámolási kötelezettségének keretében a szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről a naptári év utolsó napjával köteles beszámolót, illetve a következő év tekintetében költségvetést készíteni és ezeket az éves Közgyűlésen előterjeszteni.
2.22. Az ügyvezetés feladatai:
a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
b) beszámolók előkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése,
c) az éves költségvetés elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése,
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala, végrehajtása,
e) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
f) a tagság és egyesületi szervek értesítése, a Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
g) a közgyűléseken való részvétel és az ott felmerülő kérdésekre való válaszadás,
h) a tagság nyilvántartása,
i) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
j) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
k) a tag felvételéről való döntés,
l) pártoló tag belépési nyilatkozatának elfogadása,
m) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának vizsgálata, megszűnés esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele,
n) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
3. Az Elnök
3.1. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. Az elnököt az elnökség tagjai közül
a közgyűlés ötévi időtartamra, a jelenlévők egyszerű többségének szavazatával választja.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
3.2. Az Elnök hatásköre és feladatai:
a) az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
b) a Közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
c) az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
d) az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
e) az Egyesület vállalkozásában teljes jogkörrel gyakorol munkáltatói jogot, de azt átruházhatja a vállalkozás vezetésére és irányítására az elnökség által kijelölt személy (vezető) részére,
f) az Egyesület Közgyűlése, Elnöksége által hozott határozatok nyilvántartásba vétele,
g) éves beszámoló készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
h) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, nyilvánosságra hozatala,
i) a létesítő okirat szerinti tevékenységének, gazdálkodásának adatait (éves beszámoló) az elfogadást követően 15 napon belül az Egyesület honlapján (http://ofeherto-polgarorseg.iwk.hu/) nyilvánosságra hozza.
3.3. Az Elnököt, a tisztségét megillető teljes hatáskörében - tartós (előreláthatólag 30, azaz harminc napot meghaladó) - akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes - mindkettőjük egyidejű hosszabb (előreláthatólag további 15, azaz tizenöt napot meghaladó) - akadályoztatása esetén a Titkár helyettesíti.
3.4. A 2011. évi CLXXV. törvény 39. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem lehet elnök
a) az elnökhelyettes,
b) a titkár,
c) az a-b) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
VII. Az Egyesület működése és gazdálkodása
1. Az Egyesület a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel, a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.
2. Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.
3. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, melynek összege évi 100,- Ft. A tagdíjat legkésőbb minden év június 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába befizetni.
4. Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év június 30. napjáig köteles az egyesület házipénztárába befizetni.
5. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
6. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület vagyona lehet:
a) Készpénz (folyószámlán elhelyezett illetve egyesületi kasszában lévő összeg)
b) Értékpapír (kötvény, letéti jegy, stb.)
c) Ingó és ingatlan vagyon
7. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
8. Az Egyesület számlájának vezetését a Tiszavasvári Takarékszövetkezet Ófehértói fiókja végzi. A Közgyűlés az elnökséget felhatalmazza, hogy az Egyesület számlájának vezetésére saját hatáskörében esetleg más pénzintézetet bízzon meg.
9. Utalványozási jogot gyakorolnak:
a) az Elnök, korlátozás nélkül;
b) az Elnökhelyettes és Titkár együttesen korlátozás nélkül.
10. Az Egyesület bevételei:
a) tagdíj
b) költségvetési támogatás
ba) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
bb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
bc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
bd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
c) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
d) az a-c) pontok hatálya alá nem tartozó egyéb bevétel.
11. Az Egyesület költségei:
a) a szervezet működése során felmerült közvetlen költségek
b) az előző pont alá nem tartozó egyéb költségek
12. Az Egyesület a vezető tisztségviselőket, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
13. Az Egyesület tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
14. Az Egyesületre vonatkozó beszámolási szabályokra az 2011. évi CLXXV. törvény 27-30. § szakaszai az irányadók.
15. Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával a jogszabályban meghatározottak szerint köteles éves beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.
16. Az Egyesület éves beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget)
b) az eredménykimutatást,
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
17. Az Egyesület az éves beszámolót a Közgyűlés elé terjeszti megvitatásra, amely nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról.
18. Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is.
19. Az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatosan keletkezett dokumentumokba – az elnökségi tagok előzetes megkeresését követően, az elnökségi tagok jelenlétében – bárki betekinthet, és azokról saját költségére másolatot készíthet. Ezek a dokumentumok az alábbiak:
a) egyesületi éves beszámoló
b) egyesületi éves költségvetés
c) Közgyűlési Határozatok Könyve
d) Közgyűlési jegyzőkönyvek
e) Elnökségi Határozatok Könyve
20. Az Egyesület éves beszámolójának nyilvánosságra hozataláról az Egyesület elnöke gondoskodik, a dokumentumoknak az Egyesület hivatalos honlapjára való feltöltésével.
21. Az Egyesület használatában lévő szolgálati gépjármű meghibásodása esetén indokolt esetben, saját gépjármű használatára üzemelési költség elszámolható.
22. Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést.
VIII. Az Egyesület képviselete
1. Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli, a 2. pontban foglalt kivétellel.
2. Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök, vagy Elnökhelyettes és egy további elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni.
IX. Az Egyesület megszűnése
1. Az Egyesület megszűnhet jogutódlással (egyesülés és szétválás) és jogutódlás nélkül.
2. Jogutódlással való megszűnés esetén az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Egyesülettel egyesülhet, és csak Egyesületekre válhat szét.
3. Az Egyesület más egyesülettel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet.
3.1. Összeolvadás esetében az összeolvadó egyesületek megszűnnek, és egy új egyesület jön létre. Az Egyesület jogutódja így az újonnan létrejövő egyesület lesz.
3.2. Beolvadás esetén a beolvadó egyesület megszűnik, ez esetben az Egyesület jogutódja az egyesülésben részt vevő másik egyesület lesz.
4. Az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg, ha
a) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
c) a tagok kimondják a megszűnését,
d) az arra jogosult szerv megszünteti.
5. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani.
X. Záró rendelkezések
1. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, illetve a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokat kell alkalmazni.
2. Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegét az Egyesület …………………………………….. napján megtartott közgyűlése a ……………… számú határozatával elfogadta.
3. Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege a bíróság befogadásával, határozatának jogerőre emelkedésével lép hatályba.
Záradék:
Alulírott Sándor Zoltán, mint a Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Polgárőr Egyesület elnöke és képviselője igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Ófehértó 2017. április 28.
Tanúk:
Neve:
___________________________
__________________________
Lakcíme:
___________________________
__________________________
Személyi igazolvány száma:
___________________________
__________________________
_________________________
Sándor Zoltán
Egyesület elnöke